A nyári munkákat tehát felváltják az őszi munkálatok a betakarítás, a trágyázás, a vetés.

Majd miután a gépi munkálatok befejeződtek, következik azok karbantartása, takarítása és felkészítése a téli pihenőre.

Mivel a mezőgazdasági gépek folyamatosan használatban voltak, mindenképpen szükséges egy teljeskörű műszaki átvizsgálás és tisztítást is.

A korrózió elleni védelem nagyon fontos része a mezőgazdaságban használt gépeink állapotmegőrzésében, hiszen hosszú távon szeretné mindenki használni gépeit, berendezéseit.

Az őszi gabonák vetése elkezdődött. Az őszi zab sikeres termesztésének egyik legfontosabb feltétele a fajták megfelelő télállósága.

Őszi zabot elsősorban Európában az enyhébb téli időjárású országokban, Angliában, a Benelux-államokban, Németország és Franciaország déli részén, valamint az Egyesült Államok középső és déli államaiban, például Texasban vagy Dél-Karolinában termesztenek.

Ezeken a területeken az őszi zab vetésének előnyeit kisebb kockázattal tudják kihasználni, mint a zordabb időjárású országokban.

Az őszi zab termeszthetőségének lehetőségét Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában, Oroszországban is megvizsgálták.

Ezen kísérletek eredménye alapján azt állapították meg, hogy az őszi vetésű zab jobban hasznosítja a talaj nedvességét és jobban ellenáll a tenyészidőszak végén fellépő szárazságnak adott esetben.

Ezek a tapasztalatok Magyarország tekintetében is valósak.

Az őszi zab kiemelkedően jó a regenerálódó képességgel rendelkezik, és mivel tavasszal később indul a fejlődése, van ideje a növénynek a bokrosodásra, amivel az esetleg megritkult állomány miatti bugaszámcsökkenést kompenzálni tudja.

Az elmúlt évtizedek kísérleti eredményei alapján az állapítható meg, hogy az őszi zab termelékenysége kedvezőbb, s Magyarországon akár 30-40 százalékkal is nagyobb termést hoz, mint a tavaszi zab – természetesen némi ingadozással.

Az elmúlt évtizedek tapasztalata azt mutatja, hogy minden évben többet termett az őszi zab, mint a tavaszi fajták.

Termesztéstechnológiáját tekintve az őszi zab termesztése a vetésidő kivételével megegyezik a tavaszi zabokéval.

Az őszi zab optimális vetésideje október első fele.

Ha ennél korábban vetjük el a gabonát, az elősegítheti a vírusfertőzések fellépését, a későbbi vetés következménye viszont a gyenge állomány lehet, és a télálló képesség csökkenéséhez vezethet.

Az őszi zab télálló képessége összehasonlítva a kalászos gabonákkal kissé gyengébb, de az eddigi hazai tapasztalatok alapján, az ország téli időjárási körülményeit figyelembe véve az őszi káposztarepcéénél viszont valamivel jobb.

Az ősszel vetett különböző gabonafajok jellemző fagyállósági sorrendje a legjobbtól a gyengébb felé haladva a következő: búza és rozs, tritikálé, durumbúza, árpa, zab.

Azonban az egyes fajokon belül jelentős eltéréseket mutathatnak a különböző fajták, vagyis az átlagos fagyállósági értékek alapján felállított sorrend a konkrét fajták esetében változhat.

Az őszi zab tavaszi fejlődése később indul, mint a többi őszi kalászosé a fajta jellegéből adódóan.

Különösen igaz ez egy olyan hidegebb, fagyosabb téli időjárást követően.

Ezért az áttelelés mértékének a megállapítása is később válik csak lehetségessé.

A tavaszi bokrosodás ideje hosszabb, ennek pedig az az eredménye, hogy az esetleg megritkult állományban egy növényen több produktív hajtás képződik.

A gabona ezen tulajdonságának köszönhetően mondható kiválónak az őszi zab tavaszi reprodukciós képessége.

Kimagasló bokrosodási képessége kapcsán pedig az őszi zab képes a növényszám esetleges megritkulását kompenzálni a hajtások számának növelésével.

A termesztéstechnológia másik lényegi eleme a termőföld tápanyagellátása, és ezen belül a nitrogénműtrágya adagolása.

Általános alapelv az, hogy a zab kisebb műtrágyaigényű növény, mint a kalászos gabonák.

A nitrogénműtrágyázás optimális ideje – a költségtakarékos kijuttatást is figyelembe véve – a hó olvadását követően, kora tavaszra tehető.

Az ekkor kijuttatott nitrogén műtrágya nagyban elősegíti a gabona kedvező állományképzését, a nagy hajtásszámot, ugyanakkor a szemképződés időszakában is kifejtheti igen kedvező hatását.

A javasolt dózis 80-120 kilogramm N/ha, attól függően, hogy milyen a talaj tápanyag-ellátottsága. A túlzott nitrogénellátás növeli a megdőlés kockázatát, amire figyelni kell.

A tavaszi fejtrágyázást őszi zabfajták meghálálják, és nagy fehérjetartalmú szemtermésük optimális időjárási körülmények között megközelítheti akár az őszi búzáét is.

A zab gyorsan érik a nyári melegben, ezért ha a legfejlettebb külső szemek már megérettek, akkor meg kell kezdeni a betakarítását.

Az időben elvégzett aratással megelőzhető a szeles időben előforduló szemkiverődés, és nem utolsó sorban a szalma is jó minőségű szálastakarmányként takarítható be.

Az eddig szerzett több évtizedre visszanyúló őszi zab nemesítési és termesztési tapasztalatok alapján hazánk egyes vidékei kifejezetten alkalmasak nemesített őszi zabfajták termesztésére.

Az őszi zab termesztése során azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a klímaváltozásból eredő szélsőséges időjárási viszonyok, főleg az egyre ritkábban, de azért előforduló kemény, zord téli időszakok kockázatot jelenthetnek a gazdák számára.

Kedvező időjárási körülmények esetén az őszi gabona azonban tavaszi fajtákhoz képest bőséges terméssel, kiemelkedő haszonnal kecsegtet.